DADA KABARETT*
Darab A „Cabaretul Dada” című színházi darab a 20. század viharos hangulatát ragadja meg, azt az időszakot, amelyben a dada művészeti mozgalom az első világháborúra adott reakcióként született, különös tekintettel a dadaizmus politikai oldalára: Az ihletett ennek a darabnak a megírására, hogy szinte jobban érdekelt a politikai dadaizmus, mint az irodalmi-művészeti dadaizmus […]
A darabom egy rejtélyes fogalom vizsgálata és egyben kísérlet annak bemutatására, hogy a dadaizmus kiterjedt a kommunista kalandra is. Az a tény, hogy Lenin Zürichben élt, ugyanabban az utcában, ahol a Cabaret Voltaire is volt, és pont azokban a hetekben, amikor a dadaizmus mozgalom megszületett, a történelem hatalmas iróniája. A francia író, Dominique Noguez egy egész könyvet szentelt ennek a "véletlennek", és bevallom, hogy nagyban támaszkodtam az ő feltételezéseire, amikor Lenint elhelyeztem a darabomban. Igen, hiszem, hogy Lenin, akaratlanul is, dadaista volt. Talán egy visszafordíthatatlan vírust kapott el a Cabaret Voltaire-től, ahol állítólag legalább egyszer látták, amit aztán átadott a forradalmárok egész családjának, így végül minden rosszul alakult ezeknek az embereknek (és százmillió halálesettel, mint emberi árat tapasztalataikért).
„De ne legyünk szomorúak. A darabom egy vígjáték egy tragikus évszázadról. A dadaista nevetés számomra eszköznek tűnik annak megértéséhez, hogyan halad előre a történelem (egy lépés előre, kettő hátra), valamint annak a módjának megértéséhez, ahogyan az ember megközelíti és eltávolodik attól, aminek valójában lennie kellene.” (Matei Vişniec)
megmutat A nagyváradi Anca Bradu rendezői kézjegyét viseli magán, és egy abszolút látványos koncepciót kínál, amelyben a kabaré, a háború és a forradalom világa teátrális módon ötvöződik dadaista ritmusok és rímek alapján. A korszakban a paradigmaváltások (társadalmi és kulturális) által kiváltott háborút és terrort tragikomikus és dinamikus hangvételben ragadja meg. Az előadás két ellentétes hatással lesz a közönségre: szórakoztatás a zene, a tánc, a maszkok, a helyzetek abszurditása révén, de egyben tudatosítja az első világháború emberiség minden aspektusára gyakorolt következményeit is.
Elosztás:
Trisztán Tzara: Bálint Richárd
Dada asszony: Ioana Dragos Gajdo
Dada úr: Serban Borda
Emmy Hennings: Angela Tanko
Sophie Tauber-Arp: Gabriela Codrea
Hugo Ball: Mirela Lupu
Marcel Iancu: Sebastian Wolf
Jean Arp: Sorin Ionescu
Lenin: Pavel Sirghi
Sztálin: George Voinese
Ludmila Spiru, Ravina Solomon: Mihaela Gherdan / Georgia Caprărin
TV-műsorvezetőAlina Leonte
Lenin asszisztens, Axinte Rotaru, Lucian Micula: Emil Sauciuc
A fotóművész: Alin Stanciu
A fotós barátnője: Anda Tamasanu
Alan Seeger: Dometi György
Német katona: Andrei Sabau
Francia katona: Eugene Neag
Vaszilij apostol: Ciprian Ciuciu
A fekete macska – Zerbinetta: Denisa Vlad
Kabaré lányok: Anda Tamasanu, Mihaela Gherdan / Georgia Caprarina, Alina Leonte, Denisa Vlad
Idősek csoportja: Şerban Borda, Ioana Dragoş Gajdo, Angela Tanko, Gabriela Codrea, Mirela Lupu, Sebastian Lupu, Sorin Ionescu, Anda Tămăşanu, Mihaela Gherdan / Georgia Căprărin, Alina Leonte, Denisa Vlad, Emil Sauciuc, Alin Stanciu, Andrei Sa George Dometiu
Katonák: Alin Stanciu, George Dometi, Andrei Sabău, Ciprian Ciuciu, Eugen Neag
Forradalmárok: Anda Tamasanu, Mihaela Gherdan / Georgia Caprarina, Alina Leonte, Denisa Vlad, Emil Sauciuc, Alin Stanciu, George Dometi, Andrei Sabau, Eugen Neag
Hangszerel: Lukács Zsolt (szaxofon, klarinét), Szávuly Albert Károly (harsona), Varady Henrietta (zongora), Marius Bulzan (ütőhangszerek), Nagy Kálmán (hegedű), Veres Lóránt (kontrabőgő)
Művészeti vezetés és szövegátdolgozás: Anca Bradu
Jelmezek: Andra Bădulescu Vișniec
Dekoráció: Doru Păcuraru
Koreográfia: Mălina Andrei
Zene: Ovidiu Iloc
Fénytervezés: Lucian Moga
Premier dátuma: 2016. október 23.
Időtartam: 1 óra 50 perc szünet nélkül
*Az előadás megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Fesztiválok:
- Bukaresti Nemzeti Színházi Fesztivál, 27. kiadás – „IL Caragiale” Nemzeti Színház, Bukarest – 2017. október
- „Matei Visniec” Színházi Napok Suceava – 1. kiadás, 2017. május
