Az „Isabela, három karavela és egy nagy hazug” egy kétfelvonásos vígjáték a 16. században, melynek történetét egy színészről kezdik, akit halálra ítéltek, mert merte előadni Fernando de Rojas betiltott operáját. A vesztőhelyen lehetőséget kap egy utolsó előadásra, amely mögött az a remény lebeg, hogy addig kegyelmet kap.

A színház-a-színházban előadás valós tényekre épül, egy meghatározó történelmi személyiség, Kolumbusz Kristóf köré szerveződik, kezdve az első találkozással Kasztíliai Izabellával, egészen a negyedik expedíció utáni személyes kudarcig. Mindezeket a valóban történelmi jelentőségű tényeket azonban parodisztikus módon írják át, amiből egyébként a humor is születik. Kissé felforgató humor, ahogy maga Dario Fo is elismeri:

„Azokat az olasz értelmiségieket akartam támadni, akik felfedezték az erejét és előnyeit, és úgy ugrottak rá, mint a patkányok egy darab sajtra. Le akartam bomlasztani egy olyan alakot, akit hősként balzsamoztak be az iskolai történelemkönyvekben, miközben valójában egy olyan értelmiségi volt, aki megpróbált a hatalmi mechanizmusokon belül maradni, ravaszsághoz folyamodott, hogy a hatalmi alakokkal bánjon, de végül megsérült.”

Elosztás:

Kolumbusz Kristóf: Bálint Richárd
Kasztíliai Izabella, Spanyolország királynője: Ioana Dragos Gajdo
Ioana, a ház lakója, a harmadik tengerész: Alina Leonte
Ferdinánd, Spanyolország királya: Petre Ghimbasan
Fonseca, egy szerzetes, egy hóhér, Piso, egy tengerész, a második tengerész: Sorin Ionescu
Quintanilla, ács, teológus, első tengerész, hírnök, az alkancellár: Rusu Sándor

Művészeti vezető: Eugen Gyemant
Díszlet és videó: Tudor Prodan
Fordítás: Constanța Trifu és Lidia Sava

Premier dátuma: 2017. január 21.

Az előadás időtartama: 2 óra szünettel