Fő tartalom átugrása

JEGYIRODÁS NYITVA

Hétfő: 14:00-18:00
Kedd: 12:00-18:00
Szerda: 10:00-14:00
Csütörtök: 12:00-18:00
péntek: 10:00-14:00
Szombaton és vasárnap: zárva
Az ügynökség a nagytermi előadások kezdete előtt egy órával is nyitva tart, naptól függetlenül.

JEGYIRODÁSI PROGRAM
Hétfő: 14:00-18:00
Kedd: 12:00-18:00
Szerda: 10:00-14:00
Csütörtök: 12:00-18:00
péntek: 10:00-14:00
Szombaton és vasárnap: zárva
Az ügynökség a nagytermi előadások kezdete előtt egy órával is nyitva tart, naptól függetlenül.
Mária Királynő Színház Nagyváradi

Caesar, a kalózok udvari bolondja

DRPopescu vígjátéka
Országos premier

Művészeti vezető: Ion Deloreanu
Forgatókönyv: Tatiana Manolescu Uleu
Koreográfia: Gabriela Taub
Mellékzene: Mihai Vasilescu
Premier dátuma: 1968. november 1.

A „Párhuzamos életek” című művében Plutarkhosz feljegyzi Caesar kalózok általi elrablásának történelmi eseményét, és leírja, hogyan szórakoztatta a római vezető fogvatartóit, verseket és beszédeket írt, amelyeket aztán szavalt: „azokat, akiket nem szeretett, egyenesen durvának és barbárnak nevezte, és gyakran nevetve azzal fenyegette őket, hogy felakasztja őket. A kalózok örültek Caesar viselkedésének, merészségét egyszerűségnek és viccnek tartották.”

Ezt a történelmi eseményt D. R. Popescu ürügyként használja fel egy olyan darab megalkotásához, amely megkérdőjelezi a zsarnokság, az erőszak és a diktatúra eszméjét. A fogoly Caesar látja teljes jövőjét: az aratott győzelmeket, a Római Birodalomban betöltött hatalmát, Kleopátra iránti szerelmét, sőt még a Szenátusban elkövetett meggyilkolását is. Az események ismert történelmi menetével ellentétben Caesart meggyilkolja a kalózkapitány, aki úgy dönt, hogy átveszi a helyét, és eljátssza Caesar által előadott forgatókönyvet. A kapitányt azonban a Gyenge elnyomja, így a bitorlók sorozata a végtelenségig folytatódhat egyik korszakból a másikba. A lehetséges/jövőbeli római császár kiléte elveszik; a Caesar nevet viselő diktátor továbbra is létezik, de már nem tudni pontosan, hogy ki volt ő.

A parodisztikus vagy történelmi előérzettel, abszurd és groteszk humorral tarkított összetett stílus együttesen vázolja fel az akkori román társadalomban rezonanciával bíró témát: a diktátor kialakulásának mechanizmusát. A darab végső soron azt sugallja, hogy a maszkok, a jelmezek, az idők változnak, de a lényeg – a diktatúra szükségszerűsége – ugyanaz marad.

Elosztás:

Caesar:  Jean Sandulescu
Kapitány:  Octavian Uleu
Bőr:  Ion Abrudan
Zsír:  Keresztelő János
A gyengék:  Marcel Segărceanu
Tánc:  Ligia Moga (Kolozsvári Nemzeti Színház)
Az egyszemű kalóz:  Grig Schiţcu
A részeg kalóz:  John Martin

Műszaki igazgató: Dalma Simionescu
Súgó: Jeny Jurcă
Hang: Dorel Olea