Színésznő

Születési idő és hely: 1924.03.13., Birtin-Brad

Olimpia Mâinea akkori férjével, Ion Mâinea színésszel együtt érkezett a Nagyváradi Állami Színházba a nagybányai Drámai Színházból. Ha Ion Mâinea pályája kezdetétől fogva nagy szerepekre volt hivatott, és idővel igazi sztárrá, mesterré vált, Olimpia Mâinea színésznő volt, akit különösen mellékszerepekre szántak. Magas, szőke, teltkarcsú, extrovertált, kifogástalan szóhasználattal és nagyon jó memóriával rendelkező színésznő hiányzott az interiorizáció képességéből, talán azért is, mert intelligens nő lévén nem hagyta, hogy összekeveredjen az általa megformált karakterekkel, folyamatosan fenntartva és fenntartva maga és közöttük egyfajta távolságot, amelyet gyakran hidegséggel és közönnyel téve össze. Mivel – ahogy maga is bevallotta – „gyönyörű állat” volt, fiatalkorában számos „gyönyörű” szerepet játszott. Brăilában, ahol több évig játszott, Vasilica Tastaman és Silviu Stănculescu kollégája és barátja volt. Több fontos, hosszú távú szerepet is játszott, de sajnos nem volt meggyőző, nem érte el az átlagos szintet. Emlékezzünk csak: Chiriţa és Veta (ILCaragiale, „Viharos éjszaka„), Luise (Edward Albee, ”Minden a kertben„), Gina (Al. Kiriţescu, ”A diktátor„) és Didina (A.de Herz, ”Összezavarva a világot”).

ÎÁltalánosságban hasznos színésznőnek tartották, komolyan teljesítette a rendezőtől kapott művészi feladatokat, de soha nem tűnt úgy, hogy túllépne rajtuk, karaktereiből hiányzott a ragyogás, és mindig mellékszerepeket kapott. Műfaj: Egy hölgy, Egy nő, X asszony, Y néni. Hihetetlen, hogy hány ilyen karaktert játszott el pályafutása során: Popescu asszony („Gărgăunii dragostei” - páros előadás), Szénaföldi nő („Interviu”, Ecaterina Oproiu), A nő („Alibi”, Ion Băieşu), Az udvarhölgy („A meztelen király”, Evgheni Şvarţ), Libera néni („Gâlcevile din Chioggia”, Carlo Goldoni), Aldo Brandini asszony („Madame Sans-Gêne”, V. Sardou és É. Moreau), Dörffel asszony („Régi Heidelberg”, Wilhelm Meyer-Förster). Így érzékelve az Olimpia Mâinea idős kora felé megállt, fontosabb szerepekért küzdött, talán fáradtan, vagy beletörődötten. Egyébként élénk, dinamikus személyiség volt, talán túlzottan is szívesen kommunikált társaival, szerette – ahogy mondták – a „színházi helyzeteket”, az intrikákat és a banális pletykákat, de ki tudja, vajon a színpadon betöltött pozíciója kissé elkeserítette-e, és nem próbált-e meg más, nagylelkűbb szerepeket „eljátszani” a való világban? Az egyiket azonban kollégái, barátai és ismerősei sokáig tapsolták: a macskák védelmezőjét, akinek – ahogy ő maga mondta – tökéletes anya volt, egy „vár” humorával (ahogy büszkén szerette nevezni magát). Emellett fejlett állampolgári érzékkel számos jótékonysági cselekedetben vett részt. Sok barátja volt, akik nem okoztak csalódást, és akkor is mellette maradtak, amikor már nem színészkedett.

(Eugen Ţugulea előadása)

Művészeti lap – Nagyváradi Állami Színház

• Cecilia Epure az EGYSZERŰ VÉLEMÉNYEKben, Paul Everac, 1966, rendezte: Valeriu Grama
• Lady Macduff a MACBETH-ben, William Shakespeare, 1967, rendezte: Ion Deloreanu
• Szereplő az 1968-as KALEIDOSCOPE SATIRIC című filmben, rendező: Gheorghe Musceleanu
• Előadó a KALEIDOSCOPE CARAGIALE-ben, 1968
• Dörffelné a RÉGI IDŐK HEIDELBERGÉBEN, Wilhelm Meyer-Förster, 1969, rendezte: Szombati Gille Otto
• Vasile Alecsandri: Chiriţa a CHIRIŢA PROVINCIÁBAN, 1969, rendező: Dorel Urlăţeanu
• Lady Brecknell Oscar Wilde: MI JELENT ŐSZINTE LENNI? című regényében, 1970, r. Farkas Ştefan
• Mrs. Popescu a Zoéban Yves Mirand után (A GARGAUNII DRAGOSTEI, kupé show), 1970, r. Jean Săndulescu
• Luxiţa/Lucsita a SZERELEM SZURDOKÁBAN (kupéelőadás) című darabban, rendezte: Iosif Vulcan, 1970
• Veta a VIHAROS ÉJSZAKA című filmben, 1971-ben, rendezte: Mihai Raicu
• Luise a Minden a kertben című darabban, Edward Albee, 1971, rendezte: Marietta Sadova
• Az oroszlán a befejezetlen történetben, Alecu Popovici, 1971, rendező: Dorel Urlăţeanu
• Hölgyet meghívnak egy koktélpartira A FÉRFI, AKI… című filmben, Horia Lovinescu, 1971, rendezte: Alexandru Colpacci
• Dochia in SUNSET by B.Şt.Delavrancea, 1971, d.Nicoleta Toia
• Az udvarhölgy A MEGSZENTELT KIRÁLY című filmben, Evgheni Şvarţ, 1972, rendezte: Alexandru Colpacci
• Szerepelt a HA NEM LEGALÁBB EGY VIRÁG című, 1973-as filmben, rendezte: Marcel Segărceanu
• Fellép a BĂLCESCU-ben, A NAPTÁR KEZDETE, 1973, rendező: Dorel Urlăţeanu
• Libera néni a CHIOGGIAI KÉRDÉSEK című filmben, Carlo Goldoni, 1974, rendezte: Farkas Ştefan
• Rozalia Pavlovna a Bogár című darabban, V. Majakovszkij, 1974, rendezte: Alexandru Colpacci
• Gina Castriş A DIKTÁTOR-ban, Al. Kiriţescu, 1975, rendezte: Sergiu Savin
• Kakukk kisasszony a NÉVTELEN SZTÁR-ban, Mihail Sebastian, 1975, r. Szombati Gille Otto
• Victor Frunză Szultána AZ ÚJ NAGY ÁLLOMÁSBAN, 1976, r. Szombati Gille Otto
• Szerepelt a KÖLTŐK ÉS EGYESÜLET (JUBILEUMI ELŐADÁS) című darabban Elisabeta Pop forgatókönyve alapján, 1976, rendezte: Sergiu Savin
• Az appassionata című filmben Aurel Gh. Ardeleanu alkotása, 1976, Sergiu Savin rendezésében
• Extra a SÂNZIANA ÉS A PEPELEA-ban, Vasile Alecsandri, 1977, rendező: Sergiu Savin
• Szereplő: HORVÁTH IMRE TRIBUTE RECITAL, 1976, rendező: Szombati Gille Otto
• Szereplő a HOT SPRING című darabban Bokor Andrei forgatókönyve alapján, 1977, rendezte: Szombati Gille Otto
• Bátorság a vesekőben, Paul Everac, 1977, rendezte: Szombati Gille Otto
• Szerepelt az 1977-es THIS IS LIFE című filmben, rendezte: Ion Mâinea
• Ion Băieşu A NŐ ALIBIBAN, 1978, rendező: Alecu G.Croitoru
• Didina az ÎNCÚ-LUME-ban, A. de Herz, 1978, rendezte: Farkas Ştefan és Ion Mâinea
• Mrs. Aldobrandini a MADAME SANS-GÊNE-ben, Victorien Sardou és E.Moreau, 1979, rendező: Szombati Gille Otto
• Nelu Ionescu, 1980, HOGY LETT VÉGLÁNY A pincérnő a HOGY LETT CATINCA ÖREGLEÁNY című filmben. Eugen Ţugulea
• Sibilla Tudor Popescu AZ ÉRETT FÉRFI ÉDES KÉPVISELŐSÉGE című darabjában, 1980, rendezte: Mihai Lungeanu
• nő szénában Ecaterina Oproiu INTERJÚJÁBAN, 1980, d.Szombati Gille Otto